Bejelentés



Tipográfia Testedző Egyesület
Verseny és szabadidősport

MENÜ










 

A Tipográfia Testedző Egyesület

ALAPSZABÁLYA

I.

A sportegyesület neve, székhelye, jelvénye

Az 1903-ban alapított Tipográfia Testedző Egyesület (továbbiakban: sportegyesület), sporttevékenység folytatására szervezett és önálló jogi személyként bejegyzett, az 1989.évi II. törvény alapján hagyományokat figyelembe véve újjáalakult, a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából, önkéntes létrehozott, önkormányzati módon működő társadalmi szervezet.

 

1.Az egyesület neve: Tipográfia Testedző Egyesület, rövidítve: Tipográfia TE

2. Az egyesület székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 37.

3. Az egyesület színe: Piros-kék

4. Az egyesület zászlaja: Egyenlő oldalú átlósan piros-kék színre osztott háromszög alakkal. Középen kör alakú fehér mezőben Tipográfia Testedző Egyesület 1903, ugyancsak kör alakú felirat, középen az egyesület jelvénye.

5. Az egyesület jelvénye: Négyszög alakú fekete mezőben a szakma jellegét feltüntető könyv, toll és papírhenger. A négyszög felső részén piros, sárga, kék, fehér színű csíkok. A jelvény alján téglalap alakú piros-kék mezőbe Tipográfia felirat.

6. Az egyesület pecsétje: Ovális alakzatú körbélyegző az alábbi szöveggel:

Tipográfia Testedző Egyesület

Elnöksége

Budapest

7. Alapításának éve: 1903. február 3. alapítói: nyomdászok

8. Az egyesület működési területe: Budapest

9. Az egyesület tevékenységét sportegyesületként végzi. Az egyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

10. Az egyesület nyilvántartási száma: Fővárosi Bíróság 583. Főlajstrom száma: Pk.60768/1989

11. A sportegyesület működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapján fejti ki. A jelen Alapszabály módosítása a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelően történt.

 

 

II.

A Sportegyesület alapcélja.

1.A sportegyesület célja, a rendszeres sportolási lehetőség biztosítása elsődlegesen a szabadidősport, valamint az egyes minőségi verseny sportágak, azon belül az utánpótlás-nevelés  szervezése fejlesztése. Ezen túl:

a.)  segíteni a budapesti nyomdaipari és egyéb oktatási intézményekben

tanulók  sporttevékenységét az egyesület működő szakosztályaiban.

b.) szervezni és bonyolítani az ország területén működő nyomdaipari

dolgozók  és családtagjaik számára a hagyományos „ családi sportnapot".

c.)a VI. kerület lakossága és iskolai tanulói részére, különös

tekintettel,  azokra, akik sporttevékenységüket versenyszerű keretek

között kívánják folytatni.

d.) szervezni és bonyolítani az éves túraterv alapján megrendezendő

eseményeket. Különös gondossággal előkészíteni és lebonyolítani a

hagyományos nyílt teljesítménytúra programokat, amelyeken való részvétel

minden érdeklődő számára biztosított.

2. A sportegyesület céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében együttműködni a fővárosi kerületek önkormányzatainak illetékes munkatár-saival.

a.) szakmához tartozó munkahelyek gazdasági, társadalmi éssportszerveivel,

b.) a Sportegyesületek Budapesti és Országos Szövetségével, valamint minden olyan társadalmi szervezettel és Szerveződéssel, amely feladatának tartja a természet védelmét,az egészség megőrzését, a társadalmi és családi kapcsolatok fejlesztésének fontosságát.

3. A sportegyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, mely keretében az alapcélja szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Azonban a Sportegyesület a sporttal össze nem függő tevékenysége, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi és gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végezi. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységekre használja fel.

4. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, (párt érdekében politikai tevékenységet nem végez). A sportegyesület szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5. A Sportegyesület a feladatkörében ellátja az alábbiakat:

- sportversenyek rendezése

- túrák, teljesítménytúrák szervezése

- családi sportnapok szervezése

- szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó programok szervezése

- egészséges életmódra nevelés

- kerületi toborzók szervezése

- sportágak népszerűsítése, amatőr és versenycsapatok versenyeztetése

- utánpótlás nevelés

- iskolai tanulmányokat folytató felső oktatási tanulók számára túrák

szervezése, lebonyolítása (gyalogos, vízi, kerékpáros )

- a VI kerületi általános iskolások számára, toborzók, sportnapok szervezése

 

III.

 

A sportegyesület tagsága és pártoló tagsága.

1.) A sportegyesület tagja lehet mindenki, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület valamely szakosztálya működésében, nincs eltiltva a közügyektől, és nem áll büntető eljárás alatt. Elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a sportegyesület Alapszabályát. Kiskorú egyesületi tagságának kérelme esetén, szülői beleegyező nyilatkozat szükséges.

2.) A sportegyesület működési területén pártoló tag az lehet, aki vagyoni hozzájárulással támogatja az egyesület működését.

3.) A sportegyesületnek jogi személy kizárólag pártoló tagja lehet, akire vonatkozik a 2. pontban írott kötelezettség.

4.) A sportegyesületnek tiszteletbeli tagja is lehet. Tiszteletbeli tagnak felvehető az a személy, aki különleges, kiemelkedő tevékenységével, az alapszabály szellemében, elsősorban erkölcsileg  támogatja a sportegyesületet.

5.) Az egyesület örökös tagjává válhat az a személy, aki 20 éven keresztül tagja volt a sportegyesületnek és ott aktív sport, vagy sportvezetői tevékenységet folytatott.

6.) A sportegyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. A sportegyesületi tagság, pártoló tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel szűnik meg. A tagdíj, fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, illetve többszöri felszólítás ellenére  fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, kizárással szűnik meg.

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei

1.)   Sportegyesületi tag jogai:

a.) Választott küldöttei útján, részt vehet a sportegyesület Küldöttközgyűlésén az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek, valamint a Felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában. A nagykorú tag, illetve küldött, választható a Sportegyesület valamennyi tisztségére.

b.) Véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben.

c.) Részt vehet a bizottságok, szakosztályok munkájában. Edzéseken, versenye-ken használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek (edzők, szakosztályvezetők) segítségét.

2.) A sportegyesületi tag kötelességei:

a.) Az alapszabály betartása, betartatása, a sportegyesületi vezető szervek határozatainak, utasításainak végrehajtása.

b.) A szakosztályonként meghatározott tagsági díj fizetése, a sportegyesületi vagyon, a sportszerek, sportfelszerelések megóvása.

c.) Az edzéseken, versenyeken és az egyesületi életben a saját és ellenfél sportolóinak megbecsülése, sportszerű magatartás.

d.) Versenyszerűen sportoló tag esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés.

 

3.) A sportegyesületi pártoló tag jogai:

a.) A pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt a testületi üléseken, szavazati joga nincs, és tisztségre sem választható.

4.) A pártoló tag kötelességei:

a.) az alapszabály betartása.

b.) a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.

c.) sportszerű magatartás.

5.) A jogi személy (pártoló) tag jogai:

a.) Képviselője útján részt vehet a sportegyesület küldöttközgyűlésén és ott javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban.

b.) Külön megállapodás alapján részesülhet a sportegyesület által nyújtott

kedvezményekben, használhatja a sportlétesítményeket,

sportfelszereléseket,  igényelheti a sportegyesület szakembereinek

segítségét.

6.) A jogi tag kötelezettségei:

a.) Az alapszabály betartása.

b.) A sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.

7.) Tiszteletbeli tag jogai:

a.) tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűléseken.

8.) A tiszteletbeli tag kötelességei:

a.) az Alapszabály betartása

b.) a sportegyesület erkölcsi támogatása

c.) sportszerű magatartás

9.) Az örökös tag jogai:

a.) szakosztályi küldöttként szavazati joggal, egyébként tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlésen

10. Az örökös tag kötelességei:

a.) az Alapszabály betartása

b.) a sportegyesület erkölcsi támogatása

c.) sportszerű magatartás

11. A tagsági jogviszony megszűnése

(1)            A tagsági jogviszony megszűnésének esetei:

a)  a tagok és pártoló tagok esetében kilépéssel, kizárással, jogutód nélküli megszűnéssel;

b)   a tiszteletbeli tagok esetében lemondással, kizárással, valamint a tag elhalálozásával szűnik meg.

(2)  A tag a kilépéséről írásban nyilatkozhat az elnökségnek.

(3)   Amennyiben a tag a IV/2. pontban foglalt kötelezettségeit neki felróható módon megszegi, abban az esetben az egyesület bármely vezető tisztségviselőjének az elnökség részére előterjesztett kezdeményezésére az elnökség jogosult döntést hozni a kizárásról. Az érintett tagot az eljárás megindítását követő 15 napon belül értesíteni kell az eljárás tényéről, egyben biztosítva számára a védekezés lehetőségét. A kizárásról szóló határozatot indokolással ellátva, írásban kell a taggal közölni, egyúttal tájékoztatva a jogorvoslati lehetőségekről.

(4)  A tagdíjat nem fizető tag tagsági viszonya az előzetes felszólításban meghatározott időtartam eredménytelen letelte után felmondással is megszüntethető.

V.

A sportegyesület szervezete

1) Küldöttközgyűlés

2) Elnökség

3.) Felügyelő Bizottság

4.) Szakosztályok                              VI.

 

A Küldöttközgyűlés

 

1.) A egyesület legfőbb döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés, amely a küldöttek összessége. A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.  A küldöttközgyűlést ezen kívül össze kell hívni, ha a tagok egyharmada - az ok és cél megjelölésével - kezdeményezni, ha az elnökség írásban indítványozza.

2.) A küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság biztosítása érdekében a küldöttközgyűlési meghívót - a tervezett küldöttközgyűlés előtt 15 nappal - az ügyvezető elnök közzé teszi a sportegyesület honlapján. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

3.)A küldöttközgyűlés összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Az időpontjáról és helyéről a küldötteket a tervezett küldöttközgyűlés előtt 15 - nappal a napirendi pontokat is tartalmazó- meghívó küldésével kell értesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, köztük az éves rendes Küldöttközgyűlés kötelező napirendi pontjait, amelyek a következők:

 

a)   az elnökségi beszámoló:

b)  az éves szakmai munkájáról,

c)  a számviteli tv. szerinti pénzügyi és közhasznúsági tevékenységről;

d)  a következő év szakmai és pénzügyi tervéről;

e)  a Felügyelőbizottság beszámolója,

f)  az Elnökség, valamint a tagok által beterjesztett Alapszabályt

módosító javaslatok,

g) egyéb javaslatok.

 

Ezen kívül a meghívóban a küldötteket tájékoztatni kell a távolmaradás következményeire. A meghívót postai vagy elektronikus úton, vagy személyesen kell a címzetteknek eljuttatni. A határidőt a postai feladástól, illetve az elektronikus üzenet elküldésétől kell számítani, illetve a személyes kézbesítés esetén a személyes átvételtől kell számítani.

 

4.)A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Küldöttgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A Küldöttgyűlésen elhangzottakat hanganyagként kell megőrizni a Küldöttgyűlés befejezésétől számított 30 napig.

5.)A Küldöttgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség által előzetesen kijelölt személy, jegyzőkönyvvezetője a Küldöttközgyűlés által erre megválasztott személy. A levezető elnök személyét a Küldöttközgyűlés megkezdésekor a Küldöttközgyűléssel jóvá kell hagyatni. Amennyiben nem hagyja jóvá, abban az esetben helyszínen is lehet jelölni, és a legtöbb szavazatot kapott személy lesz a levezető elnök.

6.) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Amennyiben a küldöttközgyűlés nem volt határozatképes, az ismételt küldöttközgyűlést, 30 napon belüli időpontra - mely lehet aznap is - kell összehívni. A küldöttközgyűlés másodszori összehívása esetén - ha az erre való figyelmeztetés a meghívóban külön szerepelt - akkor az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

7.) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az alapszabály megállapítása, módosítása.

b.) a sportegyesület megalakulásának, feloszlatásának, valamint más sportegyesülettel való kimondása,

c.) az elnökség, az elnök, alelnökök, ügyvezető elnök, a felügyelő bizottság megválasztása, a sportegyesület vezető szerveinek tagjait - elnökség, a felügyelő

bizottság - a tagok közül kell megválasztani 5 évre. Ha a választott vezető tisztségviselők száma lemondás, vagy a tisztségtől való egyéb ok miatti távozás következtében csökken, a távozót pótolni csak közgyűlési választás útján lehet.

d.) az elnökség és felügyelő bizottság beszámoltatása a sportegyesület tevékenységéről.

e.) a sportegyesület évi költségvetésének meghatározása és pénzügyi terv jóváhagyása, az előző pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény szerint készített beszámoló elfogadása.

f.)a sportegyesület vállalkozási tevékenységéről való döntés.

g.) az éves beszámoló elfogadása;

h.) az éves költségvetés elfogadása;

i.) a könyvvizsgálói jelentés elfogadása.

8.) A Küldöttközgyűlés tisztújító napirendjén az általa meghatározott létszámnak megfelelően, először a Sportegyesület elnökét, majd alelnökét és a Felügyelő bizottság elnökét külön-külön személy szerint, az Elnökség és a Felügyelő bizottság tagjait, lista szerint, egyszeri szótöbbséggel, nyílt szavazással választja. Ha az elnök személyére szavazategyenlőség áll fenn, a szavazást mindaddig kell folytatni, amíg a Sportegyesület elnökének egyszerű szótöbbséggel való megválasztása létre nem jön. A többi tisztségre vonatkozó választást, csak ezután lehet folytatni.

9.) A küldöttközgyűlési határozatok meghozatala egyszeri szótöbbséggel nyílt szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Személyi javaslat esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig az egyik jelölt több szavazatot nem kap.. Háromnegyede szótöbbség szükséges az Alapszabály módosításához, valamint a Sportegyesület feloszlásának, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához.

10.) A küldöttközgyűlés által hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható (Határozatok könyve). A határozatokat a meghozatal után 3 munkanapon belül be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A határozatot a határozat meghozatalában résztvevő két tag hitelesíti. A Határozatok Könyvébe bárki belenézhet.

11.) A küldöttközgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója /Ptk. 3:19. §-ára figyelemmel pont/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben

egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a sportegyesület cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a sportegyesület által a tagjainak - tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

VII.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös rendelkezések

 

l.) Összeférhetetlenségi szabályok:

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

1. Nem lehet továbbá a sportegyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki három éven belül olyan megszűnt szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget,

- amely jogutód nélkül szűnt meg, úgy hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,

- amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

- amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte

2.) A vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más szervezetnél is betölti.

3.) A sportegyesület ügyvezető szerve az elnökség. Az elnökség tagjai, az elelnök valamint az ügyvezető elnök a sportegyesület vezető tisztségviselői.

4.) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

VIII.

 

Az elnökség

l.) Az elnökség a két küldöttközgyűlés közötti időszakban - kivéve a kizárólag a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéseket - dönt a sportegyesület minden lényeges ügyében, ennek keretében feladata esősorban:

a.) a sportegyesületi tevékenység irányítása.

b.) a küldöttközgyűlés előkészítése, és a küldöttek összehívása.

c.) a sportegyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása,

d.) az éves program, a munka- és ülésterv, valamint a versenynaptár

jóváhagyása,

e.) a sportegyesület eredményes működéséhez szükséges, a sportoláshoz, testedzéshez , a természetjáráshoz szükséges feltételek megteremtése.

f.) a szakosztályok, szakbizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása,beszámoltatása.

g.) a fegyelmi jogkör gyakorlása.

h.) a tagsági díj összegének, illetve a pártoló tagok anyagi hozzájárulása

legkisebb mértékének megállapítása.

i.) a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztály- vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak öt évre szóló, illetőleg a következő küldöttközgyűlésig  tartó megbízatás, a megbízatások visszavonása.

j.) a lemondott vagy tisztségétől egyéb okokból megvált elnökségi tagok és tisztségviselők helyére a sportegyesület tagjai sorából új személyek behívása

k.) a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása.

l.) a sportegyesület költségvetésének elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, a gazdálkodásról és az egyesület éves tevékenységéről beszámoló készítése és annak a küldöttközgyűlés elé terjesztése, valamint a beszámoló küldöttközgyűlés általi elfogadását követően a beszámoló honlapon való közzététele.

m.) tagjai sorából az ügyvezető elnök és helyettese megválasztása,

n.) szavazati joggal vesznek részt a küldöttközgyűlésen.

ny.) A sportegyesületi tagok, a pártoló tagok a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ez a jogkör az elnökre, ügyvezető elnökre átruházható. A sportegyesület a tagjairól, a jogi tagokról és a tiszteletbeli tagokról az erre rendszeresített tagnyilvántartó lapokon és tagnyilvántartó

kartonokon nyilvántartást vezet, ellátja a tagjait tagsági könyvvel, a pártoló tagjait, pártoló tag igazolvánnyal.

2.) Az elnökség létszáma 7 fő, mely áll ügyvezető elnök, alelnök és 5 fő elnökségi tagból.

3.) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

4.) Az elnökségi üléseket az ügyvezető elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több mint fele, jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás nyílt szavazással történik, de a jelenlévők valamely kérdésben egyszerű többséggel titkos szavazást is elrendelhetnek. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazáskor is szavazategyenlőség áll fenn, abban az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

5.) Az elnökségi ülései nyilvánosak, a nyilvánosság biztosítása érdekében a napirendi pontokat is tartalmazó elnökségi ülési meghívót - a tervezett ülés előtt l5 nappal - az ügyvezető elnök kirakja az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára.

6.)Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója /Ptk. 3:19. §-ára figyelemmel/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben

egyébként érdekelt.

.

X.

A sportegyesület ügyvezető elnöke

 

a.) képviseli a sportegyesületet,

b.) vezeti és irányítja az elnökség munkáját.

c.) irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, irányítja a sportegyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol.

d.) munkáltatói jogkört gyakorol, a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.

e.) intézkedik és dönt a küldöttközgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.

e.) gondoskodik a küldöttközgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról, melynek keretében az alelnök ajánlott levélben írásban közli a küldöttközgyűlés döntéseit az érintettekkel, valamint  a küldöttközgyűlés döntéseit - köztük a küldött

közgyűlés által elfogadott beszámolót is a sportegyesület hirdetőtábláján és a sportegyesület honlapján is közzéteszi.

 

XI

Az egyesület alelnöke

 

Az alelnök

a.) ebben a vonatkozásban ügyvezetői jogokat gyakorol a X. pontjában és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint.

b.) az  ügyvezető elnök akadályoztatása esetén, az ügyvezető elnök felhatalmazása alapján képviseli az egyesületet.

 

 

XII.

Az egyesület ügyvezető elnök helyettese

 

Az ügyvezető elnök helyettes feladata az ügyvezető elnök munkájának segítése

A mindenkori igényeknek, illetve a közöttük kialakított munkamegosztásnak megfelelően.

 

XIII.

Az elnökség tagjai

 

a.) rendszeresen és tevékenyen részt vesz,a sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak,  végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében,

b.) jogosult és köteles a sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

c.) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve ha ellenvéleményt kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította.

d.) külön felkérés és annak elfogadása alapján jogosult és köteles meghatározott témakörökben tevékenykedni, vitás kérdésekben felelős elnökségi tagként dönteni és intézkedni.

XIV.

Felügyelő Bizottság

 

Létrehozása.

l.) A Felügyelő Bizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja. A felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő.

2.) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az egyesület vezető tisztségviselője;

b) a sportegyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a sportegyesület célszerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás., illetve

d) az a/c/pontokban meghatározott személye közeli hozzátartozója.

A bizottság a tevékenységét a bizottság elnöke irányítja és feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.

3.) A felügyelő bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnök feladata a felügyelő bizottság üléseinek összehívása, a napirendi pontok megállapítása. Bármelyik tag indítványt tehet új napirendi pont felvételére, akár az ülés előtt, akár az ülésen.A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal rendes ülést tart. A felügyelő bizottság üléseit az elnöke hívja össze, és látja el az elnöki feladatokat. Az ülésre szóló meghívókat az ülés előtt oly módon kell eljuttatni a címzetteknek, hogy azokat legkésőbb az ülés előtt legalább három nappal kézhez vegyék. A felügyelő bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább két bizottsági tag megjelent. Két jelenlévő tag esetén egyhangú, három jelenlévő tag esetén többségi szavazással dönt.

 

Amennyiben a felügyelő bizottság határozatképtelenség miatt nem tud dönteni, a lehető legrövidebb időn belül új bizottsági ülést kell összehívni. Háromszori eredménytelen összehívást követően, a felügyelő bizottságot a küldöttközgyűlés jogosult visszahívni és új felügyelő bizottságot kell választani.

Össze kell hívni a felügyelő bizottság ülését, ha azt a Felügyelő Bizottság legalább két tagja - az ok és a cél megjelölésével- az elnöktől kéri. Ha az elnök a

felügyelő bizottság ülését, az erre irányuló indítvány kézhezvételét követő nyolc napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult.

A felügyelő bizottság ülését az elnök a felügyelő bizottság ügyrendjével összhangban hívja össze. Felügyelő bizottsági ülés akkor is tartható, ha azon valamennyi tag megjelent - bár az összehívása nem szabályszerű - és a napirend tárgyalását ellenzik.

A Felügyelő Bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a felügyelő bizottság üléseit,

b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről

c) a jelen alapszabályban, illetve jogszabályban meghatározott esetekben kezdeményezi a küldöttközgyűlés és az elnökség üléseinek összehívását, illetve összehívja azokat,

d) a küldöttközgyűlés számára beszámol a felügyelő bizottság nevében annak munkájáról.

 

4.) A Felügyelő Bizottság feladatai:

a ).Sportegyesület szabályszerű működésének és gazdálkodásának ellenőr-

zése.

b) az év végi pénzügyi-számviteli zárlat és beszámoló ellenőrzése,

c) a tagsági díj befizetésének ellenőrzése,

d) a lemondott vagy tisztségétől egyéb ok miatt megvált Felügyelő bizottsági tag

helyére új személy behívása,

e)az Alapszabály megtartásának, a költségvetés, a küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának továbbá az egyesületszervei törvényes és alapszabályszerű működésének, továbbá a küldöttközgyűlési határozatok jogszabályoknak és az alapszabálynak való megfelelőségének ellenőrzése.

5) A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a küldöttközgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az egyesület elnökét.

6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladatainak ellátása során jogosultak az egyesület tisztségviselőitől és alkalmazottaitól felvilágosítást kérni a sportegyesület könyvelésébe és irattárba betekinteni, azt megvizsgálni.

7) A megállapított rendellenességek megszüntetésére köteles a figyelmet írásban, a rendellenesség mibenlétéhez mérten megfelelő határidő (de minimum 15 nap) tűzése mellett felhívni. Amennyiben az írásbeli tájékoztatás a kitűzött határidőben eredménytelen volt az esetben a határidő lejártáról való tudomásszerzéstől számított harminc (30) napon belül az intézkedésre jogosult egyesületi szerv (így a rendkívüli küldöttközgyűlés, rendkívüli elnökségi ülés) összehívását kezdeményezheti.

(8) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a küldöttközgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését szükségessé teszi; - a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ilyen kezdeményezés esetében a Sportegyesület elnöke, a rendkívüli ülést, 30 napon belül köteles összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a felügyelőbizottság is jogosult.

(9) A Felügyelő Bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, a küldöttköz-gyűlésnek pedig beszámolni az éves költségvetésről, a mérleg- és vagyonkimutatás vizsgálatáról, a Sportegyesület szabályszerű működéséről. E nélkül a költségvetésről és a mérlegről, érvényes határozat nem hozható.

(10) Egyebekben a Felügyelő Bizottság tevékenysége során a Civil tv.

41. §-ában foglaltak alapján jár el.

 

XV.

A szakbizottságok

 

A nem versenysporttal kapcsolatos feladatok szervezésére az elnökség szakbizottságokat hozhat létre /pl. módszertani, kommunikációs, szabadidő-sport, stb./

 

XVI.

A szakosztályok

 

(1) A Tipográfia Testedző Egyesületben sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját szakosztály-vezetőség irányítja, amely munkájáról az elnökségnek számol be. A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit és tagjait a Sportegyesület elnöksége bízza meg.

(2) A szakosztály az elnökség által jóváhagyott megállapodás alapján együttműködhet más egyesülettel, szakosztállyal, vagy egyéb jogi személlyel.

(3) A szakosztályvezető feladata:

a) az oktatás-nevelés, versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése,

b) az évi versenynaptár feladatainak végrehajtása.,

c) a szakosztály működéséhez szükséges adminisztratív munka ( igazolások, minősítések stb.) ellátása,

d) a tagdíjak beszedése, melyért a szakosztály mindenkori vezetője a felelős

e) a szakszövetségekkel való kapcsolat tartása, küldöttközgyűlés küldötteinek megválasztása.

 

XVII

 

A sportegyesület jogképessége.

(1)              A sportegyesület jogi személy, melyet a sportegyesület  ügyvezető elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügynek meghatározott csoportjára nézve az elnökség, más személyre is átruházhatja. A sportegyesület a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

 

XVIII

A Sportegyesület működése, gazdálkodása, nyilvánossága

 

(1) A Sportegyesület bevételei:

 

a) tagsági díj

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásból) származó bevétel (pl.: reklám és rendezvény bevétel, stb.)

c) pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás vagy normatív keretek között kapott támogatás

d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,( támogatás együttműködési szerződések alapján kapott összegek, stb.)

e) jogi és természetes személyek anyagi támogatása.

f) VI. ker. önkormányzati támogatás,

g) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege

h) egyéb bevételek.

(2) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, továbbá céljai megvalósítása, gazdálkodási feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat.

(3) A sportegyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek, csak a tagsági díjat kötelesek fizetni.

(4) A sportegyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(5) A sportegyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(6) A Sportegyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokat, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszonya alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatásokat.

(7) A sportegyesület gazdálkodására egyebekben a Civil tv. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A Sportegyesület szerveinek ügyke-zelésére, nyilvánosságra vonatkozó szabályok

(8) A Küldöttközgyűlés és az Elnökség ülésein elhangzottakról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a gyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat, a mellette és ellene szavazók számát, illetve a tartózkodókét, vagy az abban részt nem vevőkét; ha lehetséges, a személyüket. A jegyzőkönyvet az Elnökség esetén az Elnök és két jelenlévő elnökségi tag, Küldöttközgyűlés esetén az elnök és a határozat meghozatalában részt vevő két tag írja alá.

(9) A Küldöttközgyűlésen és az Elnökség ülésén hozott határozatokról az Ügyvezető elnök köteles naprakész nyilvántartást (Határozatok Könyve) vezetni.

(10) A jegyzőkönyvek és határozatok másolatát az elnökség köteles 15napon belül az érintettek részére megküldeni.

(11) Az sportegyesület a küldöttközgyűlés és az elnökség döntéseinek, működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a

tipografiatestedzo.hu honlapon és csak ezen a honlapon való közzététel útján biztosítja.

(12) A sportegyesület köteles a számviteli beszámolót a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján közzétenni..

13) A sportegyesület a működésével kapcsolatos iratokba való betekintést a fentieken túl a székhelyén, hivatali időben az Egyesület ügyvezető Elnöke útján, írásbeli bejelentkezés alapján a betekintő személy által előzetesen kölcsönösen egyeztetett időpontban - a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 napon belül - biztosítja.

 

XVIII

 

Szervezeti és működési szabályzat

 

A sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezését, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a szervezeti és működési szabályzat szabályozza. A szervezeti és működési szabályzatot az elnökség hagyja jóvá. Ez a szabályzat nem állhat ellentétben a Sportegyesület alapszabályával.

 

XIX

 

Az egyesület megszűnése

 

(1) A sportegyesület megszűnik, ha:

a) a küldöttközgyűlés a feloszlását elhatározza,

b) a bíróság feloszlatja, megszünteti, vagy az egyesület megszűnését

megállapítja,

c) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

d) a küldöttközgyűlés elhatározása alapján más egyesülettel egyesül, szétválik, és a sportegyesület a nyilvántartásból törlésre kerül.

 

(2) A küldöttközgyűlés nem dönthet a Sportegyesület feloszlásáról, ha Sportegyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Sportegyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

(3) A sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról a küldöttközgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról a küldöttközgyűlés nem rendelkezik, továbbá, ha a Sportegyesület bírósági feloszlatással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

 

XX

Kiegészítő, záró rendelkezések

 

(1)Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és

támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.  törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezései és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(2) A jelen alapszabályt, amely a 1988. október 15. elfogadott alapszabály kiegészített, módosított, egységes szerkezetbe foglalt változata, melyet a Tipográfia Testedző Egyesület küldöttközgyűlése 2015. november 14-én a módosításokkal együtt megtárgyalt és elfogadott. Jelen Alapszabály módosítást  az egyesület küldöttközgyűlése 2016. szeptember 20-án megtárgyalt és    elfogadott.

 

Záradék:

Alulírott igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások hatályos tartalmának.

Budapest, 2016. szeptember  20.

 

Göbölyös Lászlóné

ügyvezető elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!